2021. március 10-étől új fogalmat kell megtanulnunk a pénzügyeinkben; a fenntarthatóság fogalmát. A 2019 végén elfogadott európai parlamenti és tanácsi rendeletek célja, hogy egy egységes európai minősítő rendszer alapján a fenntartható befektetéseket mozdítsák elő – ehhez a megszokott módon számos közzétételi és tájékoztatási kötelezettség kapcsolódik. Ez utóbbi közzétételi kötelezettséget az ún. SFDR rendelet szabályozza.
Először az EU a pénzügyi szolgáltatások területén kívánja alkalmazni ezt a rendszert, vélhetően a jövőben más gazdasági tevékenységek fenntarthatóságának megítéléséhez is ezt fogja használni.
A rendeletcsomag 6 környezeti célt határoz meg:
- az éghajlatváltozás csökkentése
- az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
- a vizek és tengerek fenntartható használata és védelme
- átmenet a körkörös gazdaságba, hulladékmegelőzés és -újrahasznosítás
- szennyezésmegelőzés és -csökkentés
- az egészséges ökoszisztémák védelme.
A pénzintézeteknek és a közvetítőknek egyrészt közzé kell tenniük, hogy miként építik be a fenntarthatósági szempontokat a befektetési döntéshozatali folyamataikba – azaz hogyan viszonyulnak a „zöld termékekhez”.
Ezen felül az ügyfeleket tájékoztatni kell az adott biztosítási alapú befektetési termékhez tartozó fenntarthatósággal kapcsolatos dokumentum tartalmáról: ebben teszi közzé a pénzintézet, hogy az egyes eszközalapok esetén a befektetési döntéshozatal során mennyiben veszik figyelembe a fenntarthatóságot, ez milyen hatással lehet például a hozamra.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egyrészt a GDPR és az IPID után egy újab rövidítést kell megtanununk: SFDR.
- A pénzpiaci szereplők honlapjaira kikerülnek az SFDR szempontokkal kiegészített fenntarthatósági és javadalmazási politikájukat tartalmazó nyilatkozatok, dokumentumok.
- Az SFDR ügyféltájékoztatók a mögöttes befektetésekhez kapcsolódó fenntarthatósági információkkal – a KID vagy TKM tájékoztató dokumentumokhoz hasonlóan – a megtakarítási életbiztosítást kötni szándékozó ügyfelek szerződéskötés előtti tájékoztatásának fontos és új eleme, amit előzetesen az ügyfélnek át kell adni, és az „átvett dokumentumok” listáján kerül átvételre.
Például az elérhető eszközalapokat fenntarthatósági kategóriákba sorolják be:
– az 1-es kategóriába sorolt eszközalapoknak nincs fenntarthatósághoz kapcsolódó konkrét célja
– a 2-es környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő
– 3-as fenntarthatósághoz kapcsolódó célja van
Ha úgy érzed, hogy a már így is túlzó mértékű ügyfél-tájékoztatás és ez csak egy újabb dokumentumot jelent majd a sok között, valamint már így is nehéz kiigazodni a közzétett információk halmazában – megértelek.
Nyilván most benned is felmerül a kérdés: hogyan lehet – sőt lehet-e egyáltalán – adminisztrációs eszközökkel megelőzni a klímakatasztrófát?
Nos, érdemes messzebbre tekintenünk annál, minthogy még egy dokumentumot át kell olvasnunk, mielőtt befektetési döntést hozunk. A tudatos pénzügyi döntéseinkben a következő szintre kell lépnünk: az öko-tudatos pénzügyek a környezeti hatásokat is figyelembe veszik. Ne feledjük, minden egyes termék vagy szolgáltatás, amire a pénzünket költjük egy „igen” arra a kérdésre, hogy az részünkről támogatható-e. A pénzed szavazat!